- Napjainkban különösen fontossá vált az emberek közötti szolidaritás erősítése. Sok helyütt tapasztaljuk hiányát, éppen ezért tudnunk és éreznünk is kell, hogy összetartozunk. Sülysáp arra fog törekedni, hogy ezt mindenkivel, aki valamilyen formában kötődik a településhez, éreztesse. Ezért fontos feladat a közösség megerősítése: a kultúra és a történelem ápolása.

Azonban ez nem csak helyi téma. Úgy vélem, a magyarság kollektív emlékezetéből is hiányzik még a deportálások által megnyomorított emberi életek méltó tisztelete. Mi szimbolikusan Magyarország összes deportáltjára emlékezünk szombaton, etnikai vagy vallási különbségtétel nélkül.

Községháza - Sülysáp

- Ebben a táborban csak helyiek raboskodtak?

- Az ország legkülönbözőbb vidékeiről, a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból érkeztek ide a munkaszolgálatosok. Sokféle ember volt közöttük. Volt itt például egy az I. világháború frontjait megjárt százados, aki harctéri érdemeiért a legfényesebb kitüntetéseket viselte, s akinek nem akarták megadni a neki járó mentességet. Voltak orvosok, akikkel gyógyító hivatásuk gyakorlása helyett árkot és fedezéket ásattak. Voltak közöttük olyanok, akik mindhalálig hűek maradtak a hazához, és olyanok is, akikből a sztálini diktatúra magyarországi változatának, egy másik ordas eszmének az élharcosa lett. Mindegyiküknek itt, Tápiósülyön futott össze az élete.

Amikor az idegenből összegyűjtött szenvedő emberekre gondolunk, tudjuk, számukra a szenvedést jelentette az általunk szeretett, kedves település. Ezt az ellentétet szeretnénk feloldani akkor, amikor együttérzéssel gondolva rájuk, emléküket kőbe véssük.

- Mennyire él a sülysápi köztudatban a tábor történelme?

- Sokan őriznek képeket az egykori táborról, az abban szolgálatot teljesítő katonákról, a fogva tartottakról. A sülysápi emberek különböző emlékeit szeretnénk Sülysáp közös emlékezetébe ültetni.

Szirtes Ádám, Sülysáp szülöttjének egyik visszaemlékezésében is olvashatjuk, hogy a helyiek a saját terményeikből hoztak a táborba, a raboskodók számára.

Sülysáp címere

- Mit lehet tudni a honvédtábor történelméről?

- A tábor számos funkciót töltött be a XIX. század vége óta. Volt katonai szállás, kiképzőtábor. Az első világháború idején fogolytáborként működött. A második világháború alatt itt alakult meg a 402. számú különleges munkaszázad, amelyben zsidó származású polgárok mellett politikai elítélteket gyűjtöttek össze. 1942-től kezdve sokakat vezényeltek innen a frontra, ahol rendkívül mostoha feltételek között nehéz és veszélyes munkát végeztettek velük az aknakereséstől az arcvonal műszaki megerősítéséig.

Egy kis kiadványt készítünk az emlékkő avatásának alkalmára, de a tábor történelmének teljes feltárása még előttünk áll.

- Mi látható ma ebből a táborból?

- A parancsnoki épületben ma a polgármesteri hivatal működik, amelyben az emberek ügyes-bajos dolgaikat intézik. Az egykori gyakorlótér mára beépült. Családi házak sorakoznak benne. Az otthonok mellett nemsokára bölcsőde áll majd. Az idő átalakítja a teret: ami régen a háborúra készített fel, az most egy békés kor embereit szolgálja. Reméljük, ez már mindig így lesz!

Horinka László, Sülysáp polgármestere

- Előre és vissza is tekintenek egyszerre?

- Ez csak látszólag ellentmondás. Az elmúlt évtizedek alatt Tápiósülyből és Tápiósápból létrejött Sülysáp, és a kezdeti nehézségek után lassan összefonódott az életünk. Sok elvégzendő feladatunk, sok elérendő célunk, megvalósítandó álmunk van. Az egyik legfontosabb, hogy nagyközségből várossá szeretnénk válni. Ez sem csak politikai vagy gazdasági, esetleg infrastrukturális kérdés.

A sülysápi emberek fontosnak tartják közös múltjuk megőrzését, csakúgy, mint a haladást. A fejlődő világban a várossá válás felé vezető úton legalább egy-egy fejhajtásra meg kell állnunk tisztelegni őseink, hőseink emléke előtt. Szeretnénk megőrizni és tovább gyarapítani mindazt, amink van: ez a feladatunk és a küldetésünk.

Sülysáp Online

Szóljon hozzá fórumon!